Ha Észak-Amerika és a tereprali szóba kerül, a többség általában a Dakaron is parádézó Robby Gordonra, esetleg az ezer mérföldes Baja-futamokon jeleskedő és repkedős videókat is készítő BJ Baldwinra gondol. Pedig arrafelé jelenleg egy Steven Eugenio nevű fickó az uralkodó, akit lehet sztárolni, lehet pillanathősnek tekinteni, csak egyetlen dolgot nem lehet: nem tudomást venni róla.
Minden bizonnyal ezt tartották szem előtt a legnépszerűbb, legnagyobb észak-amerikai terepralis széria, a Score International vezérei is, amikor rövid bemutatkozó kisfilmet készítettek a kaliforniai pilótáról, aki a Galindo Motorsports színeiben versenyez a csúcskategóriának számító Trophy Truck géposztályban, ahol tavaly az abszolút értékelés bajnoka lett. Míg a NASCAR-ban Kevin Harvick, az Indycarban pedig Will Power uralkodik, addig az offroad műfajban a 34 éves carlsbadi ászé a trónus, akinek ráadásul az első Trophy Truck-szezonjában siekrült feljutnia a csúcsra.
Eugenio a klasszikus utat járta be, mire eljutott a Score-versenysorozat abszolút bajnoki címéig, amelyet a szervezők - noha a versenyek zömét Nevadában, Kaliforniában, valamint a Kaliforniai-félsziget mexikói részén rendezik – kissé túláradó magabiztossággal „sivatagi világbajnokságnak” neveznek. A pilóta az Imperial völgyben, Kalifornia legdélibb csücskében – manapság ott rendezik az Imperial Valley 250 nevű futamot, amely a Score-bajnokság része - nőtt fel, így hamar megismerte a sivatagos körülményeket és a versenyzést is: „Második generációs off-road versenyző vagyok” – mondja magáról a bajnok, akinek az édesapja is szerepelt sivatagi futamokon.
Sok más amerikai versenyzőhöz hasonlóan Eugenio is motorral kezdte a pályafutását: „Az egész életem a versenyzésről szól. Motorral kezdtem, motokrosszoztam, superkrosszoztam, majd a következő lépcsőfok a sivatag volt” – emlékszik vissza a kezdetekre a pilóta, aki autóra váltva is becsülettel kijárta az iskolát: „Minden géposztályban versenyeztem, mielőtt megérkeztem a Trophy Truckba. Temérdek tapasztalatot szereztem, megismertem mindent, ami a Baja-futamok sajátossága és megtanultam azt is, hogy ezek a versenyek mindig újabb és újabb tapasztalatokat adnak.”
.jpg?full=1)
A Score International 2014-es bajnoka
Mivel az amerikai tereprali műszaki előírásai jóval nagyobb szabadságot biztosítanak a konstruktőröknek, mint az FIA égisze alatt zajló versenysorozatok, az ottani versenyzést gyakran éri az a vád, hogy a szabályokat ceruzával írták. Gyakran mondják azt is, hogy a Trophy Truck géposztályt - ahol az európai szem számára szokatlanul nagy a futómű rugóútja és 850-900 lóerős motorok dolgoznak a szélvédő nélküli monstrumokban – inkább showbusiness-nek kell tekinteni. Aki megnéz egy komolyabb fedélzeti kamerás összefoglalót, esetleg abban a szerencsében van része, hogy többszázezer drukkerrel együtt kilátogathat valamelyik futamra, az lazán marhaságnak titulálja az ilyen állásfoglalást, a versenyzők pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy rácáfoljanak az ilyen jellegű megbélyegzése.
„Engem a sivatagi versenyzés alázatra tanít” – mondja Eugenio. „Az utóbbi években nagyon magasra került a léc. Egyre jobbak a versenyzők, egyre jobbak a csapatok és egyre kiélezettebbek a versenyek is. Emiatt alázatot kell tanúsítani. Kiváló versenyzők vannak, és nem csak a mi kategóriánkban. Jómagam végigjártam a ranglétrát, megfordultam az összes kategóriában, így tudom jól, hogy milyen kiváló srácok hajtanak ott, akikre egyébként kevesen figyelnek.”
A pilóta és állandó navigátora, Steve Covey (jobbra)
Eugeniót nagyra értékelik az ellenfelek is: az arrafelé legendának számító Gus Vildosola „jó barátnak és kiváló pilótának” titulálja a kaliforniait, míg a szintén Trophy Truck-specialista Cameron Steele „mániákusnak” tartja, aki „ráadásul soha nem hibázik, mindig eljut a célig és szorgalmasan gyűjti a pontokat, mert tudja, hogy csak hülyeségek nélkül lehet megnyerni a bajnokságot”. Nagy valószínűség szerint ez az oka annak is, hogy Eugeniót választotta társul a WRC és a rali Euórpa-bajnokság egykori fenegyereke, az évek óta Amerikában terepralizó Armin Schwarz, aki idén – miután korábbi társa felhagyott a versenyzéssel - betársult a Galindo Motorsports-hoz, így a bajnokkal váltásban nyúzzák a Zeus becenéven emlegetett Chevy Silveradót.
„Csak az a versenyző lehet versenyképes, aki a legkeményebben tréningezik, aki a legalaposabb, akinek a legjobb csapata van és aki a legtöbb versenyt nyeri. Itt sem csak a pilóta a fontos: ez a műfaj szól a pilótáról, a csapatról, a felszerelésről és arról, hogyan tudod mindezt összerakni. A sikerhez össze kell állnia az egész csomagnak” – vélekedik Eugenio, akinek új társával nem a legjobban jött ki a lépés az évadnyitó San Felipe 250-en. Ennek ellenére senkinek ne legyen kétsége: az amerikai-német kombó célja az, hogy megőrizzék az Eugenio által tavaly elhódított bajnoki titulust.
Az ötfutamos Score-szezon következő állomása a Baja Sur 500 elnevezésű, Cabo de San Lucas és Loreto között megrendezésre kerülő 500 mérföldes viadal lesz, amelyet április 16-19-én tartanak.
Fotók: Galindo Motorsports, Race Dezert
